A nyugdíj-megtakarításról szóló cikkünkben eljutottunk odáig, hogy a nyugdíj-megtakarítás három állami támogatott formája közül választhatsz: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás és NYESZ. A választás a gyakorlatban legtöbbször két formára szűkül, ezért hangzik el ilyen sokszor: önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíjbiztosítás? Ott viszont nyitva hagytuk a választ: „melyik a jó? Attól függ.” Most megmutatjuk, mitől függ. Mert bár mindhárom ugyanazt a 20% adójóváírást adja vissza az adódból, a döntés valójában nem itt dől el, hanem három sokkal fontosabb kérdésben: mihez férsz hozzá, ki kezeli a pénzed és mennyibe kerül.
Jó hír: a nyugdíj-megtakarítás elindításában sem kell egyedül döntened. Ez a cikk átláthatóvá teszi a három forma közti különbséget, a végén pedig díjmentesen, személyre szabottan is átnézzük veled, melyik illik a te helyzetedhez.
A közös pont: a 20% csak a fele a történetnek
Kezdjük azzal, amiben mindhárom egyforma, mert erről szól a legtöbb cikk és itt szokás megállni. Mindegyik forma után a befizetésed 20%-át visszakapod a személyi jövedelemadódból, egy éves plafonig. A plafon terméktől függ:
A maximumhoz évi 750, 650, illetve 500 ezer forint befizetés kell. Több forma együtt is legfeljebb 280 ezer forint jóváírást hozhat egy évben. Az önkéntes pénztári 150 ezres kereten ráadásul az egészség- és az önsegélyező pénztár is osztozik.
Két dolgot érdemes tudni erről. Egyrészt ha egyszerre több formát is használsz, a jóváírás együtt sem lehet több évi 280 ezer forintnál, tehát a plafonok nem adódnak össze 380 ezerré. Ha pedig egészség- vagy önsegélyező pénztárad is van, arra külön figyelj: az önkéntes pénztári 150 ezer nem csak a nyugdíjpénztáré, hanem mindhárom pénztártípusra együtt vonatkozik. Másrészt jön a rész, amit kevesen mondanak el:
A másik, gyakran elfelejtett adóelőny
Vagyis az adóelőnyben mindhárom forma nagyon hasonló. A nyugdíj-megtakarítás igazi kérdése nem az, hogy melyik ad 20%-ot (mert mind ad), hanem hogy a te életkorodhoz és céljaidhoz melyik illik. Innentől erről szól a cikk.
Mennyit ad vissza az állam? Egy konkrét példa
Havi 25 ezer forint, egy éven át
Tegyük fel, hogy havi 25 000 forintot teszel félre nyugdíj-megtakarításra, ez egy év alatt 300 000 forint befizetés. Ebből az állam 20%-ot, vagyis 60 000 forintot ír jóvá a számládra a következő évben. Ez azonnal, kockázat nélkül plusz 20% a befizetéseden, még mielőtt bármilyen piaci hozamot elértél volna. Kevés olyan lehetőség van, ahol egy forintból egy pillanat alatt 1,2 forint lesz.
Hogy nálad mennyi fér bele havonta, azt nem kell megbecsülni: a költségvetés kalkulátorunkban beírod a bevételeidet és a kiadásaidat, és rögtön látod, mennyi marad félretenni valóra – a nyugdíj-megtakarításod havi összege pontosan ebből a számból indul. Díjmentes, regisztráció nélkül, a saját számaiddal.
És ha kihasználod a teljes plafont?
Ha az önkéntes pénztárban évi 750 000 forintig mész fel, a maximális 150 000 forint jóváírást kapod. Húsz év alatt ez önmagában 3 millió forint állami pénz, a rá épülő kamatos kamat nélkül. Egy hosszú távú nyugdíj-megtakarításnál ez a rendszeresen visszaforgatott jóváírás a végösszeg egyik legnagyobb hajtóereje. Hogy a te befizetésedből mennyi állami pénz és mekkora végösszeg jönne össze nyugdíjkorodra, azt egy díjmentes konzultáción a 20% jóváírással együtt, személyre szabottan kiszámoljuk.
Van rá megoldás, de csak az egyik formánál. A nyugdíjbiztosításnál a szerződő és a biztosított két különböző személy lehet. Ha neked nincs szja-d, a szerződő lehet például a házastársad: ő fizeti a díjat és ő teszi meg a nyilatkozatot, így a 20% az ő befizetett adójából érkezik meg a szerződésre, miközben biztosítottként te vagy a szerződésben, tehát a te nyugdíjba vonulásodhoz igazodik a szolgáltatás. Az önkéntes pénztárnál és a NYESZ-nél ez nem járható út: ott a jóváírást csak maga a pénztártag, illetve a számlatulajdonos igényelheti a saját adójából, akkor is, ha a befizetés valaki mástól érkezik. A legjellemzőbb eset a katás vállalkozó: a kata tételes adó kiváltja a személyi jövedelemadót, ezért a katás bevétel után nincs olyan szja, amiből a 20% visszajöhetne. Az önkéntes pénztárból és a NYESZ-ből így hiába tesz félre rendszeresen valaki évekig, a jóváírásból kimarad, vagyis pont a legnagyobb előnyről csúszik le. A nyugdíjbiztosítás az egyetlen a három közül, ahol erre van megoldás: ha a házastársad, élettársad vagy más hozzátartozód szja-t fizető jövedelemmel rendelkezik, ő lehet a szerződő, és a 20% az ő adójából érkezik meg a te nyugdíj-megtakarításodra. Ugyanez igaz akkor is, ha katásként van más, szja-köteles jövedelmed (például ingatlan-bérbeadás), csak akkor a saját adódból. Ez a nyugdíjbiztosítás egyik ritkán emlegetett, de a gyakorlatban sokat érő előnye.
A rejtett előny, amiről kevés szó esik: a korhatár-zár
Itt kezdődnek az igazi különbségek. Az önkéntes pénztár és a NYESZ a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárhoz van kötve. Ha az állam megemeli a korhatárt (ma 65 év), neked is tovább kell várnod, mire adómentesen hozzáférsz a pénzedhez. A nyugdíjbiztosítás viszont tartamos szerződés, ezért a kötéskor érvényes korhatár rögzül benne. Ha ma 65 évnél kötöd és később 67 lesz, téged akkor is a 65 érint.
És itt jön a lényeg: minél fiatalabb vagy, ez annál többet ér. Egy 30 évesnél elképzelhető, hogy nyugdíjig többször is hozzányúlnak a korhatárhoz, egy öt évre lévőnél viszont gyakorlatilag mindegy. Ezért ez a szempont az életkorod szerint billenti a döntést és pont a fiataloknak szól, akiknek a leghosszabb a nyugdíj-megtakarítási időtávja és a legnagyobb a korhatár-emelési kockázatuk.
A rugalmasság, ami valójában csapda
Az önkéntes pénztárnak van egy vonzó tulajdonsága: a tagságtól számított 10 év után a hozamához adómentesen hozzáférhetsz, nem kell megvárnod a nyugdíjkorhatárt. Egy korlát azért van: ha egyszer rendelkeztél az egyéni számládról, a következő kifizetésre leghamarabb három év múlva kerülhet sor. Ez elsőre így is tiszta előny. A gyakorlatban viszont kétélű.
„Ha nyugdíjcélra gyűjtesz, abból ne vegyél autót.”
A rugalmasság annak biztonsági szelep, aki fegyelmezett, de kísértés annak, aki nem. Aki 10 év után hozzányúl a nyugdíjpénzéhez, az pont a leghosszabb, legerősebben kamatozó éveket veszi ki a rendszerből. Ezzel szemben a nyugdíjbiztosítás merevsége (idő előtti kiszállásnál a jóváírást vissza kell fizetni) fordítva olvasva előny: pont ez véd meg attól, hogy eltántorodj a céltól. A merev termék elköteleződési eszköz.
Öröklés: mi történik, ha váratlanul jön a baj?
Erről ritkán esik szó, pedig fontos. Az önkéntes pénztárnál és a nyugdíjbiztosításnál megnevezhetsz kedvezményezettet, így halálod esetén a felhalmozott összeg elkerüli a hagyatéki eljárást és egyenesen, gyorsan a kedvezményezetthez kerül, jellemzően adómentesen. A nyugdíjbiztosítás ezen a téren a legerősebb, mert klasszikus biztosítási kedvezményezett-kezelést kapsz.
A NYESZ itt a gyenge pont. Mivel értékpapírszámla, halál esetén jellemzően a hagyaték része lesz, vagyis közjegyzői eljárás, ami lassabb és macerásabb az örökösöknek. Hogy mennyivel lassabb: a hagyatéki eljárás a halál napjától számítva jellemzően fél–egy év, mert mielőtt az ügy egyáltalán a közjegyzőhöz kerülne, a jegyző elkészíti a hagyatéki leltárt, és ez önmagában több hónap. A közjegyzői szakasz utána már gyors, a MOKK adatai szerint az ügyek háromnegyede három hónapon belül lezárul, de ha az örökösök között vita van, kiskorú örökös érintett vagy hiányoznak az adatok, az eljárás akár évekig is elhúzódhat. A biztosítói és pénztári kedvezményezett ezzel szemben a hiánytalanul benyújtott igény után jellemzően két–négy héten belül megkapja a pénzt.
Idő előtti kiszállás: mennyit buksz valójában?
Sokakat visszatart a félelem, hogy „bezárják a pénzem”. Nézzük meg őszintén, mi történik, ha mégis idő előtt nyúlnál a pénzhez, mert a három forma itt nagyon eltérően viselkedik:
- Önkéntes pénztár: az első 10 évben (a várakozási idő alatt) alapesetben nem férsz hozzá a pénzedhez, ez alól a nyugdíjba vonulás és néhány jogszabályi kivétel jelent kiutat. Utána a hozamot adómentesen felveheted (egy kifizetés után a következőre leghamarabb három év múlva kerülhet sor), a tőke felvétele viszont adóköteles (15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó). Az adóalap évről évre csökken, egy-egy befizetés a 21. évére válik teljesen adómentessé. A kapott jóváírásokat külön visszafizetned nem kell, azok a tőkével együtt adóznak.
- NYESZ: az adómentes nyugdíjszolgáltatáshoz nem elég a nyugdíjkorhatár betöltése: a 2013. január 1-je után nyitott számláknál a számlanyitás évét követő tizedik adóévnek is le kell telnie (a 2013 előtt nyitott számláknál a harmadik adóév is elég). Ezen kívül bármikor megszüntetheted, de ilyenkor a kapott adójóváírásokat 20%-kal növelten vissza kell fizetned és a hozam is adókötelessé válik.
- Nyugdíjbiztosítás: a jóváírásokat itt is 20%-kal növelten kell visszafizetni, a hozam pedig a tartam alatt kamatadó-kötelessé válik: 15% személyi jövedelemadó, a 2023. július 1. utáni befizetésekre pedig 13% szociális hozzájárulási adó is. Az idő múlása viszont itt is dolgozik neked: a rendszeres díjas szerződéseknél a hatodik év letelte után a hozam fele, a tizedik év letelte után pedig a teljes hozam mentesül a kamatadó és a szocho alól is.
Van azonban egy tétel, ami a nyugdíjbiztosításnál a fentieknél is többe kerül, és amiről ritkán esik szó: a visszavásárlási érték. Idő előtti megszüntetéskor nem a teljes megtakarításodat kapod vissza, hanem a szerződésben szereplő visszavásárlási táblázat szerinti részt. Ez az első években jellemzően jóval a befizetéseid alatt van, az első két-három évben pedig gyakran nulla. Vagyis a nyugdíjbiztosítás korai felmondása az a forgatókönyv, ahol a legtöbbet lehet bukni, nem a legkevesebbet.
A „bezárják a pénzem” tehát árnyaltabb annál, mint amitől sokan félnek, de nem is ártalmatlan: a pénztárnál és a NYESZ-nél kiszámítható adóteher a veszteség, a nyugdíjbiztosításnál viszont a szerződés első éveiben a tőkéd jelentős része is odaveszhet. Ezért ennél a formánál a legfontosabb, hogy csak akkora havi díjat vállalj, amit tényleg végig tudsz fizetni. A szerződéskötés előtt kérd el a visszavásárlási táblázatot és nézd meg, mi történne, ha három vagy öt év múlva mégis ki kellene szállnod.
Mi történik, ha korábban szerzel nyugdíjjogosultságot?
A 65 éves korhatár nem az egyetlen út a nyugdíjba. Van, aki a Nők 40 kedvezménnyel megy el, más korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kap, megint más megváltozott munkaképesség miatt kerül ellátásba. Ilyenkor jogos a kérdés: a nyugdíj-megtakarításodhoz is hozzáférsz-e ugyanekkor, büntetés nélkül? A válasz mindhárom formánál más, és éppen itt a legtöbb a félreértés.
Nők 40 és a többi korhatár előtti ellátás
Az önkéntes pénztárnál a legmegengedőbb a szabály. A törvény a „nyugdíjkorhatár” fogalmába nemcsak a társadalombiztosítási öregségi korhatárt érti bele, hanem azt az időpontot is, amelytől a tag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy rokkantsági ellátásban részesül. A Nők 40 öregségi teljes nyugdíj, tehát beletartozik. Ráadásul a korhatár betöltése után a tag a várakozási idő hosszától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra, vagyis a 10 éves várakozási időt sem kell kivárnod. Egyetlen kikötés van: életjáradékot csak akkor választhatsz, ha a tagsági jogviszonyod elérte a 10 évet, az egyösszegű vagy részletekben történő kifizetésnél ez nem feltétel.
A nyugdíjbiztosításnál is biztosítási eseménynek számít a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése, tehát a Nők 40 itt is nyit. Van azonban egy csavar, amit érdemes előre tudni: ha a biztosítási esemény a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt következik be, a biztosító csak úgy teljesíthet adómentesen, ha a szolgáltatás nem csökkenő összegű járadék, amely legalább a 10. év végéig tart. Egy összegben kivenni ilyenkor nem lehet: ha mégis ezt választod, a szerződés nem minősül nyugdíjbiztosításnak, és a kapott jóváírásokat 20%-kal növelten vissza kell fizetned. Vagyis ha 59 évesen mész el a Nők 40-nel, de a szerződésed még csak hatéves, a pénzedhez hozzájutsz, csak járadékként, nem egy tételben.
A NYESZ-nél a nyugdíjjogosultság önmagában kevés: a 2013. január 1-je után nyitott számláknál az adómentes nyugdíjszolgáltatáshoz a számlanyitás évét követő tizedik adóévnek is le kell telnie (a 2013 előtt nyitott számláknál még a harmadik adóév is elég volt). Aki tehát tíz évnél kevesebbel a tervezett nyugdíjba vonulása előtt nyit NYESZ-t, még nyugdíjasként sem tud belőle adómentesen kiszállni.
Rokkantság, megváltozott munkaképesség
Ebben a helyzetben a nyugdíjbiztosítás a legerősebb a három közül. Az szja-törvény önálló biztosítási eseményként kezeli a biztosított legalább 40%-os egészségkárosodását, és ez a halál mellett a másik kivétel a fenti tízéves járadékszabály alól: egy összegben, adómentesen kifizethető és a jóváírásokat nem kell visszafizetni, akkor sem, ha a szerződés csak néhány éves. Egy feltétel van: a szerződés megkötésekor az egészségkárosodásod még ne érje el a 40%-ot, tehát ezt a védelmet előre lehet megszerezni, utólag nem.
Az önkéntes pénztárnál a rokkantsági ellátás szintén szerepel a fenti felsorolásban, tehát nyugdíjszolgáltatás igényelhető, a várakozási időtől függetlenül. A NYESZ-nél a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai is beletartoznak az szja-törvény „nyugdíj” fogalmába, a tízéves feltétel viszont itt is él.
Források: Öpt. (1993. évi XCVI. tv.) 2. § – a nyugdíjkorhatár fogalma, Szja tv. 3. § 23. és 93. pont – a nyugdíj és a nyugdíjbiztosítás fogalma.
A nagy összehasonlító táblázat
| Önkéntes pénztár | Nyugdíjbiztosítás | NYESZ | |
|---|---|---|---|
| 20% jóváírás max/év | 150 000 Ft | 130 000 Ft | 100 000 Ft |
| Ehhez kell befizetni | 750 000 Ft | 650 000 Ft | 500 000 Ft |
| Ki kezeli a pénzt | a pénztár | a biztosító | te magad |
| Befektetési kontroll | korlátozott | választható alapok | teljes |
| Költség | alacsony | magasabb (TKM) | alacsony |
| Rád vonatkozó korhatár | mindenkori (emelkedhet) | kötéskori (rögzített) | mindenkori (emelkedhet) |
| Korai nyugdíjjogosultság (pl. Nők 40) | jár, várakozási időtől függetlenül | jár, de a 10. év előtt csak járadékként | jár, de csak 10 adóév után |
| Hozam adózása nyugdíjkor | kamatadó-mentes | kamatadó-mentes | kamatadó-mentes (10 adóév után) |
| Öröklés | hagyatékon kívül, adómentes | hagyatékon kívül, adómentes | a hagyaték része |
| Igényelhető más szja-jából? | nem | igen (a szerződő adójából) | nem |
| Extra védelem | nincs | lehet (élet/baleset) | nincs |
| Kinek való | „olcsón, kézbe veszik” | „biztonság, kézbe veszik” | „én döntök, értek hozzá” |
A költség, ami a táblázatban csak egy szó: a TKM
A „magasabb (TKM)” a nyugdíjbiztosítás leggyakrabban emlegetett hátránya, ezért érdemes kibontani. A TKM (teljes költségmutató) egyetlen százalékban mutatja meg, mennyit visz el évente a termék az összes költségével együtt: ez a szám vonódik le a hozamodból. Az MNB ajánlása szerint nyugdíjbiztosításnál 10 éves tartamnál 4,25%, 15 évesnél 3,95%, 20 évesnél 3,5% a még elfogadhatónak tartott felső határ. A jó ajánlatok ennél érezhetően lejjebb vannak, jellemzően 2-3% között, de a piacon a limit közelében lévő termék is kapható.
Hogy mit jelent ez pénzben: havi 25 ezer forint mellett, 20 éves időtávon és azonos befektetési hozamot feltételezve egy másfél százalékponttal drágább szerződés nagyságrendileg 1-1,5 millió forinttal kevesebb végösszeget hoz. Érdemes a helyére tenni ezt a számot: ugyanennek a megtakarításnak a végösszege ekkorra tízmillió forint felett van, vagyis nagyjából egytizednyi különbségről beszélünk. Megnyerni érdemes, de nem ez dönti el, hogy megéri-e egyáltalán elkezdeni.
A költséget ráadásul nem lehet egy az egyben szembeállítani a nyugdíjbiztosítás előnyeivel, mert azok mást mérnek: a korhatár rögzítése akár több évnyi ellátást jelent, az öröklésnél pedig nem mindegy, hogy a család pár héten belül vagy egy fél–egy évig húzódó hagyatéki eljárás végén jut a pénzhez. A költség viszont az a tétel, ami biztosan, minden évben és a teljes megtakarításodra ott van, ezért nem az a kérdés, hogy melyik ér többet, hanem hogy mindkettő rendben legyen: az extra szolgáltatásokért érdemes fizetni, de csak annyit, amennyit egy versenyképes TKM indokol. Az önkéntes pénztárnál és a NYESZ-nél ez a kérdés sokkal kisebb súlyú, mert ott eleve alacsonyabbak a költségek.
A sorrend tehát számít: a TKM azt dönti el, melyik terméket válaszd, nem azt, hogy belevágj-e egyáltalán. Aki elkezdi, még egy drágább szerződéssel is jobban jár annál, aki évekig halogatja a döntést. De ha már döntesz, ez az a pont, ahol pár perc alatt sokat nyerhetsz: nyugdíjbiztosításnál soha ne válassz terméket a TKM megnézése nélkül, és a saját tartamodra vonatkozó számot kérd, ne az általánosat.
Mit érdemes magadtól megkérdezni?
Nincs olyan forma, ami mindenkinek egyformán a legjobb, ezért az „önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíjbiztosítás” kérdésre sincs mindenkire igaz válasz. Mielőtt döntesz, ezek a kérdések visznek közelebb, a válaszokat a fenti táblázathoz mérve:
- Mennyire akarok egyáltalán foglalkozni a befektetéssel, vagy inkább kezeljék helyettem?
- Fontos-e, hogy a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár egy későbbi emeléskor se csússzon el?
- Szeretnék-e a megtakarítás mellé élet- vagy baleseti védelmet is?
- Ki és hogyan örökölje a felhalmozott pénzt, ha váratlanul jön a baj?
- Mennyit nyom a latba a lehető legalacsonyabb költség és a legmagasabb jóváírás-plafon?
A táblázatból látszik, hogy ahol a korhatár rögzítése, a védelem vagy az egyszerű öröklés a fontos, ott az egyik forma erősebb; ahol a legalacsonyabb költség a fő szempont, ott a másik. A te válaszaid rajzolják ki, melyik áll hozzád a legközelebb.
Ahogy telik az idő, más kerül előtérbe
A hangsúly az életkoroddal együtt változik, ezért érdemes a nyugdíj-megtakarításodat időről időre újranézni:
- Fiatalon (20-35): a leghosszabb az időtávod, ezért sokat érhet a nyugdíjkorhatár rögzítése és a kamatos kamat hosszú felfutása. Egy magasabb költséget is kisimíthat az idő.
- Derékhadban (35-50): jellemzően a jövedelmed csúcsán vagy, itt a teljes adóelőny kihasználása és a jóváírás-plafonok okos elosztása a fő tét.
- Nyugdíjhoz közeledve (50+): rövidül az időtáv, felértékelődik a rugalmasság és az alacsony költség, egy hosszú, új tartamú szerződés pedig itt már kevésbé kifizetődő.
Ez csak irány, nem szabály: a te jövedelmed, céljaid és kockázattűrésed dönt. Éppen ezért érdemes a nyugdíj-megtakarításodat szakértővel személyre szabni, mielőtt bármelyik mellett elköteleződsz.
Kombinálható mind a három? Igen
Semmi nem tiltja, hogy egyszerre több formád legyen. Ilyenkor mindegyiknél külön él a saját jóváírás-plafonja, az együttes jóváírás viszont évi 280 ezer forintig jár. A maximumhoz tehát okosan kell elosztani a befizetéseket a formák között. Ez már az a pont, ahol egy jól felépített nyugdíj-megtakarítás sokat számít: nem mindegy, melyik formába mennyit teszel és milyen sorrendben építed fel őket. A gyakorlatban sokan egyetlen fő formával indulnak, majd akkor teszik hozzá a másodikat, amikor a jövedelmük engedi. A lényeg, hogy a 280 ezres közös keretet évről évre tudatosan használd ki, mert az adott évben elmaradt jóváírás később már nem pótolható.
Egy csapdát viszont érdemes előre látni, mert sokakat érint. Az önkéntes pénztári 150 ezer forintos plafon nem pénztáranként, hanem az összes önkéntes kölcsönös pénztári tagságodra együttvéve él: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár befizetései ugyanabból a 150 ezres keretből kapják a jóváírást. Akinek a munkáltatója egészségpénztári hozzájárulást ad, vagy maga is fizet be oda, annál ez a keret részben elfogyhat, mielőtt a nyugdíjpénztári befizetésére sor kerülne. A NYESZ 100 és a nyugdíjbiztosítás 130 ezres kerete ettől külön él, a végső korlát viszont mindenre együtt a 280 ezer forint. Ha tehát több pénztárad is van, először azt nézd meg, mennyi maradt a 150 ezerből, és csak utána oszd el a többit.
És a negyedik lehetőség: a kiadott lakás?
A három állami támogatott forma mellett szinte minden beszélgetésben előkerül egy negyedik terv is: „majd a kiadott lakás lesz a nyugdíjam”. Nem rossz gondolat, csak a legtöbben túlbecsülik, mit bír el önmagában. Az MNB adatai szerint egy budapesti lakás bruttó bérleti hozama 2025-re 4,3%-ra esett, és az amortizáció, a biztosítás és az adók után a nettó hozam 2% körül alakul: a 260 ezer forintos medián albérlet mögött álló, nagyjából 70-75 millió forintos lakás így havi 120 ezer forint körüli nettó bevételt hoz. A tipikus kereset és a tipikus nyugdíj közötti rés viszont havi 204 600 forint, vagyis egy teljesen kifizetett budapesti lakás ennek nagyjából a hatvan százalékát fedezi.
Két különbség marad, ami a fenti három formához képest számít. Ingatlanra nincs 20% adójóváírás, a bérleti díj után viszont 15% személyi jövedelemadót fizetsz; és ha váratlanul kétmillió forintra van szükséged, a lakásod egyetlen szobáját nem tudod eladni, egy pénztári vagy biztosítási megtakarításból viszont részletekben is hozzájutsz a pénzhez. Nem egymás alternatívái tehát: az ingatlan értékálló, de merev, a nyugdíj-megtakarítás rugalmas és adótámogatott, a kettő együtt működik igazán. A részletes számítást a bérleti hozamokkal, az adózással és a buktatókkal együtt a „Majd a kiadott lakás lesz a nyugdíjam” szakaszban vezettük végig.
Az év végi határidő, amit ne felejts el
A 20% jóváírás mindig az adott évi befizetésedre jár és nem igényelhető visszamenőleg. Ami idén december 31-ig nem érkezik meg a számládra, arra jövőre már nem kapsz jóváírást. Minden kihagyott év tehát nemcsak időt jelent, hanem konkrét, elveszett pénzt is: pont azt a 20%-ot, amit az állam egyszer felkínált.
Összefoglalás
- A nyugdíj-megtakarítás mindhárom formája 20% adójóváírást ad vissza az adódból: önkéntes pénztár max évi 150, nyugdíjbiztosítás 130, NYESZ 100 ezer forint, együtt legfeljebb 280 ezer. A 150 ezren az egészség- és az önsegélyező pénztár is osztozik.
- Ha nincs szja-d (például katás vállalkozóként), a 20% jóváírás csak a nyugdíjbiztosításnál érhető el: ott a szerződő lehet más, aki a saját adójából igényli vissza.
- A hozam nyugdíjkor mindháromnál kamatadó-mentes: ez a 15%+13% adó megspórolása hosszú távon gyakran nagyobb előny, mint a 20% jóváírás.
- A nyugdíjbiztosításnál a kötéskori nyugdíjkorhatár rögzül, a pénztárnál és a NYESZ-nél a mindenkori érvényes: minél fiatalabb vagy, ez annál többet ér.
- Öröklésnél a pénztár és a nyugdíjbiztosítás a hagyatékon kívül, gyorsan a kedvezményezetthez jut, a NYESZ viszont a hagyaték része.
- A pénztár 10 év után rugalmasan hozzáférhető, de pont ez a csapda: nyugdíjcélra gyűjtött pénzhez ne nyúlj hozzá idő előtt.
- A kiadott lakás negyedik lehetőségként jó kiegészítés, de önmagában ritkán elég: a budapesti nettó bérleti hozam 2% körül van, és 20% adójóváírás sem jár rá.
Az önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíjbiztosítás közötti választás – és hogy a NYESZ egyáltalán szóba jön-e – a te életkorodon, a céljaidon, a kockázattűrésen és azon múlik, mennyire akarsz foglalkozni vele. Díjmentesen, őszintén átnézzük veled, melyik (vagy melyik kombináció) hozza ki neked a legtöbbet és megmondjuk azt is, ha valamelyik nem éri meg a te helyzetedben. Kérj díjmentes konzultációt és személyre szabottan megtervezzük a nyugdíj-megtakarításodat.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül pénzügyi, adó- vagy befektetési tanácsadásnak. Az adójóváírás és a kamatadó szabályai változhatnak, a konkrét feltételek termékenként eltérnek, a döntést a saját helyzeted alapján, szükség esetén szakértő bevonásával hozd meg.
